Család és karrier

Kislányom születése után egy év úgy elrepült, mint a szélvész. Élvezettel figyeltem a növekedését, fejlődését – ez foglalkoztatott a legjobban. A vele való törődés és az otthoni logisztika kitöltötte minden időmet. Persze tudom, hogy mások esetében ez nem feltétlenül így történt, hiszen több anyukát is megismertem coaching munkám során, akik nem sokkal a szülés után belevágtak egy vállalkozásba. Ehhez bátorság, erő, kitartás kell, no meg az a fajta tudatosság, amikor már a terhesség alatt tervezés folyik – mi hogy lesz a szülést követő időszakban.

Mi lesz azokkal, akiknek nehézséget okoz a családalapítás? Két teljesen különböző karakterű és élethelyzetű fiatal nő példáján keresztül mutatunk megoldásokat.

A Joy című film főszereplője kislányként arról álmodik, hogy az általa alkotott hasznos tárgyak boldoggá teszik az embereket. Hogyan lesz a nehéz sorsú háziasszonyból sikeres üzletasszony? A család támogat, vagy inkább akadályoz ebben a folyamatban? Érdemes újrakezdeni és kitartóan küzdeni az álmainkért? David O. Russell életrajzi ihletettségű drámai vígjátékában közelebb kerülünk a válaszhoz.

Hol van az én utam?  Mit is akarok valójában? Hogyan tudom elérni, megvalósítani, amire vágyom? - Sokan tesszük fel ezeket a kérdéseket. Pigler Annától és Robogány Veronikától, az Élettükör Mentálhigiénés Műhely alapítóitól izgalmas válaszokat kaptunk önismeretről, változásról, lelkiismeretfurdalásról és zsonglőrködésről.

Életünk bizonyos időszakaiban megélhetjük a kibontakozást, önmegvalósítást. Szabadon szárnyalhatunk terveink megvalósítása során. Máskor érezhetjük azt, hogy túlélünk, mintha egy aknamezőn próbálnánk keresztbe szökdelni, vagy egy olyan sűrű rengetegben járnánk, ahol nem lehet előre tudni, mi fog a következő pillanatban a nyakunkba szakadni.

Kiegyensúlyozottabbak és elkötelezettebbek azok az édesanyák, akik számára családcentrikusabb és stesszmentesebb feltételeket teremt a munkahelyük. Ez is kiderült abból a kutatásból, amelyet a Coca Cola Magyarország csináltatott. Az eredményeket a Figyelő konferenciáján mutatták be, amelyet A nők évszázada címmel rendeztek június 1-én Budapesten.

Az idő könyörtelen dolog. Nem tárolható, egy irányba halad, nem kölcsönözhető. Nagyon demokratikus, mert ugyanannyi van belőle egy nap a miniszterelnöknek és Önnek is, kedves Olvasó. Ám ha jól gazdálkodunk vele, akkor az urai lehetünk, nem pedig a rabszolgái.

Patriarchális vagy matriarchátus társadalomban élünk? Téves elképzelés, hogy manapság felcserélődtek, ehelyett inkább összezavarodtak  a nemi szerepek - vélekedik Dr. Szöőr Anna.

Manapság ritkán eshet meg, hogy valaki egy végigdolgozott élet alkonyán élete első és egyben utolsó munkahelyéről menjen nyugdíjba. Már régóta nem úgy működik a világ, hogy komolyan arra építhessünk, hogy sohasem fogunk új állást keresni.

Mi jellemzi őket? Miben jobbak? Milyen területen van szükségük segítségre, támogatásra? Mivel foglalkoznak? Miért jó, ha anya vállalkozik? Megmutatjuk.

Az anyává válás kétség kívül az egyik legfelforgatóbb dolog, ami egy, a fejlett világban ma élő nő életében előfordul. A korábbi identitás és élet helyébe jön egy másik élettel (vagy több másikkal) kiegészített új élet. Szebb, teljesebb, értékesebb, tartalmasabb, ha felsőbb, normatív megfogalmazásoknak és nyomásnak akarunk engedni, ugyanakkor bizonytalanabb, szolgaibb, önfeladóbb, felelősségteljesebb, ha épp egy depresszió határán lavírozó kismamát kérdezünk meg.

Rengeteg szerepben kell megfelelnünk. Mindannyiunknak. Anyaként, apaként, feleségként, férjként, szüleink felé „örök gyermekként”. A sor könnyen tovább folytatható. Ha összeszámolom a munkahelyi kapcsolatok típusait is, akkor végképp számtalan szerepet kell tudnunk magunkban összeegyeztetni. Ez jó esetben sikerül, és megpróbáljuk a különböző szerepekben töltött időt egyenletesen elosztani, észrevétlenül váltani egyikből a másikba.