Jelenlegi hely

Minden nő lehet Szuperhősnő

Kiegyensúlyozottabbak és elkötelezettebbek azok az édesanyák, akik számára családcentrikusabb és stesszmentesebb feltételeket teremt a munkahelyük. Ez is kiderült abból a kutatásból, amelyet a Coca Cola Magyarország csináltatott. Az eredményeket a Figyelő konferenciáján mutatták be, amelyet A nők évszázada címmel rendeztek június 1-én Budapesten.

Pellion Ágnes, a cég közkapcsolati és kommunikációs menedzsere szerint "Ma minden magyar nő lehet Szuperhősnő, akkor is, ha saját vállalkozását irányítja, és soha nem tervez gyereket vállalni, és akkor is, ha valaki gyermeke mellett tér vissza a munka világába. …Éppúgy szerepmodell lehet egy 13 gyermekes édesanya, mint egy cégvezető egy vagy két gyermekkel."

A vállalat globális felelősségvállalási programot indított a nők gazdasági lehetőségeinek bővítésére. Azt a célt tűzték ki, hogy 2020-ra 5 millió nő helyzetén javítanak, segítenek, hogy saját lábukra állva önálló jövedelmet termeljenek. A Magyarországon elindított Szuperhősnő program célja, hogy ott és úgy segíthessenek a nőknek, ahogy nekik szükségük van rá.

Az Igazgyöngy Alapítvánnyal együttműködve munkalehetőséghez segítenek hátrányos helyzetű nőket, akik egyedi táskákat varrnak céges hirdetéseket magán viselő épülethálóból, amiket a cég visszavásárol. Országszerte online és személyes képzésekkel, gyakorlati tanácsokkal, tényleges segítségnyújtással szeretnék támogatni a magyar nőket.

Mi a probléma?

A cél elérése érdekében egy átfogó kutatást végeztek, hogy megtudják, melyek a legfontosabb problémák, amelyekkel szembesülnek és miben várnak segítséget a magyar nők és anyák. Különösen kíváncsiak voltak arra, milyen nehézségekkel jár a gyermekvállalás, a gyereknevelés a munkavállalással összefüggésben. A kutatás eredményeit Danó Györgyi, a Kód Kft. képviseletében ismertette a konferencián.

A nehézségek függnek az élethelyzettől is, de általánosságban a 18-49 évesek válaszai alapján a legnehezebbnek a kisgyermekes nőként való munkakeresést ítélték meg, a második súlyos gondnak a kimerültséget és fáradságot jelölték, melyet a munka és a magánélet, a gyereknevelés összeegyeztetésének kihívása követett.

A felmérést fókuszcsoportos vizsgálatokkal kezdték, aminek eredményeit egy kvantitatív, 503 fő megkérdezésével készült reprezentatív kutatással egészítették ki.

Nehézségek

  1. Munkakeresés kigyermekes nőként
  2. Fáradság, túlterheltség
  3. Munka és gyermeknevelés összeegyeztetése
  4. Munkahely elvesztésétől, karrier megszakításától való félelem
  5. Gyermek(ek) ellátása anyagiak tekintetében
  6. Gyermek(ek) felügyeletének biztosítása
  7. Az anyáknak önmagukra kevesebb idejük marad
  8. A környezet, a társadalom elvárásai az anyákkal szemben
  9. A felnőttársaság hiánya, baráti kapcsolatok ellaposodása
  10. Az anyáknak a párkapcsolatukra kevesebb idejük marad
  11. Kisgyermekes nőként munkahelyen hátrányos megkülönböztetés
  12. Munkakeresés gyermekvállalás előtt, szülőképes korú nőként

A válaszolók kb. fele családbarát munkahelyen dolgozik, pedig ugyan ennyien mondták, hogy hazaviszik a stresszt. Az is kiderült, hogy a gyermeket még nem vállalt nők sokkal nehezebbnek látják a karrier és család összeegyeztethetőségét, mint a gyerekesek, akik átélik a helyzetet.

A gyermektelen nők 44 %-a válaszolta azt, hogy a gyermeknevelés anyagi nehézségekkel jár, míg az anyáknak csak 34 %-a gondolta ezt. A gyerektelenek vállalkozási kedve nagyobb, 10-ből 6 vállalkozna szívesen, míg az anyukák közül 10-ből csak 3. Főleg a 30 év alatti hölgyek nyitottak arra, hogy vállalkozzanak, mert a szabadságot, függetlenséget többre értékelik a korábbi generációk számára "biztos állásnál".

A gyermeknélkülieknek más problémáik vannak, többen dolgoznak pl. extra munkaidőben – hétvégén, ünnepnapon -, sokuk számára feszültséget okoz, hogy a gyermekeik miatt távolmaradók helyett is időnként dolgozniuk kell.

Tehermentesítés

A kutatás egyértelműen bizonyítja az anyák túlterheltségét, sokan érzik úgy, hogy a munka után otthon a "második műszak" kezdődik. A rugalmas munkaadói hozzáállás mellett fontos lenne, hogy segítséget kapjanak. A férfiak szemléletváltására, bevonódására is szükség van, hogy kivegyék a részüket a családi kötelezettségekből. Valaki azt mondta pl.: "A férjem csak a fűnyírásban segít." Ha azt gondolnák, hogy "férfias dolog mosogatni", elégedett lenne a feleségük. A gyerekfelügyeletben, nevelésben a nagyszülők nagyobb részvétele is kellene.

A környezet, a társadalom túlzott elvárásai sokak számára nyomást jelentenek. A médiának is nagy szerepe van a szemléletváltásban, ha azt közvetíti pl., hogy a háztartás nem csupán női munka, és a nőknek nem kell mindent egyedül megoldaniuk. Jó példák, orientációk, példaképek, jó gyakorlatok bemutatásával tudnák formálni a társadalom hozzáállását.

Következtetésként elmondták: a családok, ezen belül is a nők támogatása és segítése kardinális kérdés, hogy a magyar nők jól érezzék magukat a bőrükben és teljes életet élhessenek, ahogyan ők szeretnék.

Forrás: Figyelő Trend XVII. évf. 4. sz., figyelo.hu

Halász Kinga, Budapestimami