A Korona épületében a József Attila Művelődési Házban kezdődött, az Úttörőházban, illetve a Kölyökvárban folytatódott,s ma a belvárosi üzletközpontban várja a nézőket a nyíregyházi bábszínház.
Ma is olyan izgalommal várták a kicsik a bábelőadást, mint 1948-ban, amikor egy hazai divathullám nyomán megszületett a nyíregyházi bábszínház, egyidőben az Állami Bábszínházzal. Állatmeséket mutattak be, és klasszikusokat, mondjuk a Hófehérkét, aztán a János vitézt.
A műfajt a Búza utcai Tanítóképzőben próbálták, és egy időben együtt fejlődött a Bessenyei Színkörrel, aztán Bárdi Margit és Győrfi István vezetésével megalakult a Mesekert Bábszínház.
"Az öt ujjammal kell bemutatni – mert mi általában kesztyűs bábot használunk – ezzel kell bemutatni annak a bábnak a jellegét. A hangunkkal kell bizonyos érzelmeket bemutatni. Nagyon komplex művészetnek tartom! Itt mindent mi csinálunk. Bábot, díszletet, kelléket. Mindent. Valamihez mindenkinek érteni kell. Vagy a famunkához a fiúknak, vagy a lányok a varráshoz, és festeni is."
– vázolta a bábművészet lényegét Kerekes János, a Burattino Bábszínház vezetője.
És valóban olyan sokat tud a bábozás, mint kevés más műfaj. Történetet mesél, zenével hangulatot kelt, tanít, nevel és szórakoztat – szokták mondani a bábpedagógusok. Itt éri az első művészi katarzis a gyerekeket. 2000-ben új helyszín és új név után kutattak a bábművészek, és találtak játszóhelyet Burattino Bábszínház néven. Tartanak bérletes előadásokat, de hétvégén is játszanak.
" Ez egy darabnak a címe volt, egy bábdarabnak a címe. Az Aranykulcsocska. Bizonyára úgy jobban ismeri mindenki, hogy Pinokkió története. Burattino ez Puskinnak az egyik meséje, ezt ő írta, ez az orosz változata tulajdonképpen. Ezt annak idején a Kölyökvárban mi csináltuk meg Hetey Laci vezetésével. Ez annyira újszerű volt akkor, élő szereplőkkel, bábbal, különböző technikákkal, guggolva, hasalva játszottuk. Tehát egy nagyon nagy élmény volt!" -mesél a névválasztásról a Burattino vezetője.
Az évtizedek alatt sokat fejlődött a bábjáték. Változott a játékmód és eszközhasználat. Olykor kosztümbe bújik és megjelenik a színpadon a bábszínész is. Bevetik a korszerű fény és hangtechnikát. Nyíregyházán nem adják fel a hagyományos játékmódot, de a a klasszikus történetek közé beillesztenek egy-egy mai játékot, mint volt például a Csacsixfaktor, mese egy erdélyi KI MIT TUD-ról, de a nagy kedvenc a Surranó és Brekkenő is.
Bábszínház van, volt és lesz – vallják a műfaj képviselői, hiszen ez a kisgyerekek első színháza, amit maguk is képesek kipróbálni. Ügyes kezecskéik színezik és hajtogatják a figurákat, a díszleteket.
Nagy hagyománya volt városunkban nemcsak a bábjátéknak és bábkészítésnek, de pedagógiai műhelyt és Bábjátékos Fesztivált is szerveztek határon innen és túl. Az egykoron elkészített bábmúzeum mára, sajnos már csak emlék maradt.
Forrás: nyiregyhaza.hu