Jelenlegi hely

Szülők figyelem: 8 másik olyan törvényváltozás, amiről mindenképpen tudnotok kell!

Tudod már, hogyan változott a csed/gyed-re való jogosultság 2016-ban? Próbáltad már kiszámolni a csed/gyed netán a diplomás gyed naptári napi alapját? Átlátod a gyed extra változásait? És arról hallottál már, hogy egyetlen igénybejelentő lapon, egyszerre is lehet már kérelmezni a két ellátást (csed, gyed)? Utánajártunk az ezzel kapcsolatos legfontosabb változásoknak! Az egyéb törvényváltozásokról ITT olvashatsz.

A családokhoz kapcsolódó ellátások tekintetében számos olyan kedvező változás történt, amely a családok anyagi helyzetét lényegesen segítheti a jövőben. Ilyen például a gyed-re való jogosultsági időnek és a gyed melletti munkavégzés szabályainak változása, a gyed maximumnak a felülvizsgálata, a jogalap nélküli ellátásokkal kapcsolatos változások. Az ügyintézési határidő módosítása is kedvező változás. Vegyük sorra őket!

1. Közös háztartás

A gyed egy biztosítás alapú ellátás, és alapvetően az a célja, hogy amíg a gyermekkel otthon van a szülő, a kiesett jövedelmet pótolja. E tekintetben a jogosultsági szabályok rögzítik, hogy a szülést megelőző két éven belül kell, hogy legyen az adott szülőnek 365 nap biztosításban töltött ideje (természetesen apa esetében nem a szülés, hanem az igénylés időpontját megelőző két év számít). Az is feltétel, hogy a gyermeket saját háztartásában nevelje a szülő, viszont eddig nem volt megfogalmazva a vonatkozó jogszabályban, hogy pontosan mit is kell érteni a gyed tekintetében saját háztartáson. Ezt a hiányosságot pótolta most az egyik módosítás, amely kimondja, hogy a gyed jogosultságnál akkor állapítható meg, hogy a szülő a gyermeket a saját háztartásában neveli, ha a gyermek a szülővel közös háztartásban életvitelszerűen együtt él, és a gyermeket a szülő neveli, illetve gondozza.  

Tehát ha a szülők elváltak, külön élnek a szülők, és a gyermek életvitelszerűen az anyjánál van, és csak néha jelenik meg az apjánál, akkor az apa a gyed-et már nem igényelheti utána.

2. Gyedre való jogosultság 

Korábban az volt a fő szabály, hogy annyi időre jár a gyed, amennyi biztosítási idővel a szülést vagy az igénylést megelőző két éven belül rendelkezett az adott személy. Tehát, ha valaki mondjuk 400 nap biztosítási idővel rendelkezett, akkor 400 napig járt a gyed, méghozzá a csed (korábbi nevén tgyás) 168 napos lejártát követően. Ebben a példában ez azt is jelenti, hogy mivel a gyed-jogosultság lejártakor a gyermek nem volt még két éves, a gyed után gyes-t kellett kérni, amely már egy alanyi jogú ellátás. 

A megváltozott jogszabály viszont azt mondja ki, hogy ha valaki a gyed-re való jogosultságot megszerezte (azaz összeszedett 365 nap biztosításban töltött időt és az egyéb feltételeknek is megfelel), akkor a gyermek két éves koráig jár az ellátás. Tulajdonképpen egy éves biztosítási idővel két évig lehet gyed-re jogosultságot szerezni. 

Fontos, hogy ikrek esetében a gyermekek három éves koráig jár az ellátás. Korábban azért nem volt így, mert bár a jogszabály úgy szólt, hogy két év után további egy évvel meghosszabbítható a gyed, de ha eleve nem járt a gyermekek két éves koráig, akkor az egy évvel történő meghosszabbítás sem járt három éves korig. 

2016-tól tehát egyértelműen mindenkinek két éves korig, ikrek esetében pedig három éves korig lehet a gyed-et folyósítani. 

Kérdés azonban, hogy hogyan lép ez a jogszabály hatályba? Az új szabályt a 2015. december 31-ét követően gyed-re jogosult szülő esetében lehet alkalmazni. Tehát, ha valakinek a gyed-re való jogosultsága 2016. január 1-én keletkezik, rá már vonatkozik az új szabály: az ő esetében már két éves korig jár a gyed. Ha viszont jogosultsága 2015. december 31-én vagy korábban keletkezett, és igényelte is akkortól az ellátást, akkor rá még a régi szabályok vonatkoznak, amely értelmében annyi időre jár majd a gyed, amennyi a szülést megelőző két éven belül a biztosításban töltött idő. (További részletek a gyed-ről ITT.)

3. Gyed extra kiterjesztése

A gyed extrának nagyon sok rendelkezése van a pénzbeli ellátásokat érintően: 

  • a gyed mellett lehet kereső tevékenységet végezni (2015-ig csak a gyerek egy éves kora után volt erre lehetőség);
  • bevezették az úgynevezett diplomás / hallgatói gyed-et;
  • egyidejűleg több gyermek után lehet ellátásban részesülni, tehát minden gyermek után jár az ellátás, és nem kell az ellátások között választani. 

Ezek közül az egyik legfontosabb változás, hogy már nem él a korlátozás, mely szerint csak a gyerek első életévét követően lehet a gyed folyósítása mellett kereső tevékenységet végezni. Ez nem pontosan azt jelenti, hogy „egy gyerek fél éves korától lehet kereső tevékenységet végezni”, mert ez az időszak a pénzbeli ellátásoknál nem feltétlenül pontosan fél évet jelent. Azért nem, mert a csed a szülés várható időpontja előtt 28 nappal és a 28 napon belül bármelyik naptól kérhető, és 168 napig folyósítató. Ha az édesanya még a szülés időpontja előtt kéri a csecsemőgondozási díjat, akkor ő már a kb. 4 és fél hónapos gyerek mellől elmehet dolgozni. Ha viszont az anya csak szülés napjától kéri az ellátást, akkor a kb. 5 és fél hónapos baba mellett lesz gyed-re jogosult és végezhet kereső tevékenységet. 

Fontos, hogy nem érdemes a jogszabályban azt keresgélni, hogy hol van leírva, hogy „a gyed mellett lehet dolgozni”. Ugyanis ez így nem található meg most sem, mert a korábbi szabály tulajdonképpen egy folyósítási korlát volt: nem kaphatta az ellátást az anya, ha kereső tevékenységet végzett a gyerek egy éves kora előtt, amelyet most töröltek, és így már nincs, ami korlátozza a gyed folyósítását. Ez a változás eredményezi, hogy a gyed teljes időtartama alatt lehet kereső tevékenységet végezni. Ugyanakkor, alanyi jogú ellátás esetén pl. korábban gyes, 2016-tól gyese, a törvény egyértelműen kimondja, hogy a gyermek fél éves korától lehet kereső tevékenységet végezni. (További részletek a gyed extráról ITT.)

4. Csed naptári napi alapjának kiszámítása

A gyed-del és csed-del kapcsolatos egyes változások megértéséhez szükség van ezen ellátások kiszámításának megértéséhez is. 

2015. januártól az egészségbiztosító nem kér semmiféle pénzbeli járulékra, illetőleg járulék alapot képező jövedelemre vonatkozó adatot, hiszen a NAV-tól megkapja ezeket az adatokat. Azokkal az adatokkal dolgoznak, amelyeket a foglalkoztatók a bevallásukban szerepeltetnek. Nagyon fontos, hogy a pénzbeli ellátások tekintetében csak és kizárólag a fennálló biztosítási jogviszonyban elért jövedelmet veszik figyelembe (tehát nem számít az elbírálás során, hogy a biztosított korábban hol dolgozott és milyen jövedelmet szerzett, hiszen e pénzbeli ellátásoknak az a céljuk, hogy bizonyos esetekben, amikor nem tud munkát végezni a biztosított, akkor a kiesett jövedelmet próbálják meg pótolni). Ennek megfelelően, a fennálló biztosítási jogviszonyban mindig 180 napnyi pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet kell „keresni” (tehát az egészségbiztosító nem az adóalapot, nem az adóval kapcsolatos jövedelmet, hanem csak és kizárólag a pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelmet vizsgálja az ellátás megállapításakor).

A számítási időszak kezdete: a jogosultság kezdőnapját megelőző harmadik hónap utolsó napjától indulunk visszafelé, és ott keressük a 180 napi jövedelmet. Maximum az előző év első napjáig lehet visszamenni. Ha közben nem lehet visszatekinteni az előző év első napjáig, mert ott volt egy munkahelyváltás, akkor csak addig kell visszamenni, amikor a biztosítási jogviszony ennél a foglalkoztatónál létrejött. Ha megvan a 180 napi jövedelem, akkor ez alapján meg lehet állapítani az ellátást és a számítás elég egyszerű. 

Kevésbé egyszerű viszont a számítás akkor, ha ebben a fennálló jogviszonyban nincs 180 napi jövedelem, mert akkor a csed-nél egy további feltételt kell vizsgálni: azt, hogy konkrétan van-e a biztosítottnak legalább 180 napnyi biztosításban töltött ideje. Akinek van ilyen, de nincs 180 napi jövedelem a számítási időszakban, csak 120, akkor a 120 napi jövedelem alapján kell megállapítani az ellátást. Ha nincs 120 napi jövedelem sem, akkor a minimálbér kétszerese alapján kell megállapítani az ellátás összegét. Kivétel, ha a tényleges jövedelem vagy a szerződés szerinti jövedelem ennél kevesebb. Ha kevesebb, akkor a kevesebb alapján kell, hogy megállapításra kerüljön az ellátás, hiszen azután volt járulékfizetés. 

2015. január óta így állapítják meg a csecsemőgondozási díjat. Kedvező változás történt 2015. júliustól, amelyre azért volt szükség, mert e kedvezmény nélkül a csed veszélyeztette volna a gyed extra vívmányát. 2014 óta van lehetőség gyed mellett dolgozni (a gyed-ben részesülők kb. 10%-a él ezzel a lehetőséggel). Azonban akik visszamennek dolgozni gyed mellett, általában 8 óra helyett 6 vagy 4 órában folytatják, tehát arányosan kevesebb a fizetésük, mint a gyerek megszületése előtt. Ilyenkor előfordul, hogy megszületik a második baba és ugyan található az irányadó időszakon belül a számítási időszakban 120 vagy 180 napi jövedelem, de ez a részmunkaidő alapján juttatott csökkentett jövedelem, amely alapján kellett az ellátás összegét megállapítani. Ha viszont otthon maradt volna, akkor nem lett volna se 120, se 180 napi jövedelem, és a minimálbér kétszerese alapján állapították volna meg az ellátást. Tehát az illető egyrészt jól járt, hogy a gyed mellett tudott dolgozni, de ha a második gyermek megszületett, akkor anyagilag rosszul járt, mert a részmunkaidő után járó juttatásból állapították meg az ellátást. Ezért vezették be a kedvezményszabályt a csecsemőgondozási díjnál. 

A kedvezményszabály szerint, ha az előző gyermek után járó gyed vagy gyes folyósításának az ideje alatt születik meg az újabb baba, és e folyósítások megszűnését követő egy éven belül ugyanannál a foglalkoztatónál dolgozott vagy dolgozik a biztosított, ahol az előző gyermek születésekor is dolgozott, akkor nem lehet kevesebb az újabb gyermek után járó csecsemőgondozási díj alapja, mint az előző gyermek után megállapított csecsemőgondozási díj alapja. Ez egy nagyon kedvező szabály volt 2015. második felétől. 2016-tól pedig egy kis pontosítás került a jogszabályba: nemcsak második gyermekről, hanem akár harmadik, negyedik gyermekről is lehet szó, ezért most már azt mondja a jogszabály, hogy az utolsóként született gyermek jogán megállapított ellátást kell figyelembe venni. (További részletek a csedről ITT.)

5. Gyed naptári napi alapjának kiszámítása

A gyed számítása nagyon hasonlít a csed számítására, de nem teljesen azonos vele. Ugyanúgy keresni kell 180 napi jövedelmet, és ha van, akkor az alapján kell kiszámítani. Ha nincs, akkor szintén annak a feltételnek kell megfelelni, hogy 180 napnyi biztosításban töltött idővel rendelkeznie kell az adott személynek. Ebben az esetben, ha van 120 napi jövedelem, akkor az alapján kell számolni (mindeddig a számítás teljesen egyezik a csed számítási módjával). Ha viszont nincs 120 napi jövedelem, akkor alapvetően azt kell megnézni, hogy tényleges jövedelem van-e vagy sem. Tényleges jövedelemmel csak akkor számol 2015 óta az egészségbiztosító, ha abból legalább 30 napnyi van. Ha nincs, akkor szerződésszerinti jövedelemmel kell számolni az ellátás alapjánál. Ha van legalább 30, de nincs 120 napi jövedelem, akkor azzal kell számolni, amennyi napi jövedelem van a 30 és 119 között. 

Természetesen, ha nincs ilyen jövedelem sem, vagy nem volt 180 napnyi folyamatos biztosítási ideje a biztosítottnak, akkor a minimálbér kétszerese alapján számolunk, kivéve, hogyha a tényleges szerződés szerinti jövedelem ennél kevesebb, mert ha kevesebb, akkor azzal. Ez egy új szabály 2015. július 1. óta, mert előtte nem a minimálbér kétszerese alapján számították, hanem csak a minimálbér alapján. Tehát ez ismét egy kedvező változás volt a családot vállalók számára. 

2015. július 1-től a gyed-nél is van kedvezményszabály. Azonban a gyed-nél annyi a különbség, hogy míg az utolsó gyermek utáni csed-et az előző gyerek csed-ével, most az újabb gyermek gyermekgondozási díjával kell összehasonlítani. Tehát a gyed-kedvezmény esetén gyed-et kell összehasonlítani az előző gyerek csed-jével, és amelyik a kedvezőbb, azt kell folyósítani a biztosított részére. Utólagos pontosítás ezzel az ellátással kapcsolatban is történt: 2016-tól bekerült a jogszabályba, hogy pontosan melyik (itt is az utolsó) gyermekről van szó.

Fontos, hogy mindkét kedvezményszabály csak akkor alkalmazható, ha az utolsóként megállapított csed alapja kizárólag a jogosultság kezdő napján fennálló foglalkoztatónál elért jövedelem figyelembevételével került megállapításra.

6. Diplomás gyed összegének megállapítása

A diplomás / hallgatói gyed abban különbözik a jogszabályban megállapított, „rendes gyed”-től, hogy ezt a gyermek születését követően nem előzi meg csecsemőgondozási díj folyósítása. Tehát a diplomás gyed a gyermek születésének napjától egy éves koráig jár, és alapvetően nem lehetett mellette kereső tevékenységet végezni. Összhangba kellett tehát hozni az általános szabályok szerinti gyed-del, ezért úgy változtatták meg a jogszabályt, hogy ha valaki hallgatói gyed-ben részesül, a folyósítás 169. napjától lehet kereső tevékenységet folytatni mellette. Ez azt jelenti, hogy 168 napig nem lehet kereső tevékenységet folytatni, ahogy a csed ideje alatt sem. 

Ha a diplomás gyed-re jogosult biztosított az irányadó időszakban nem rendelkezik legalább 120 naptári napi jövedelemmel, a gyed naptári napi alapját a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad része alapján kell megállapítani. Ha a biztosított naptári napi jövedelme a minimálbér kétszeresének harmincad részét nem éri el, a gyed összegének megállapításánál a biztosított tényleges jövedelmét kell figyelembe venni. Tényleges jövedelem hiányában a szerződés szerinti jövedelmet kell figyelembe venni. Fontos, hogy az így megállapított gyed összege nem lehet alacsonyabb a diplomás gyed „fix” összegnél (77.700 Ft vagy 90.300 Ft).

Összhangba hozták tehát a jogszabályokat és továbbra is érvényes, hogy a diplomás gyed-esnél nem lehet kevesebb annak a kismama részére járó gyed összege, aki csak azért nem jogosult diplomás gyed-re, mert az általános szabályok szerinti gyed-et kapja (mert dolgozott és így lett 180 napi biztosítása), de egyébként jogosult lenne. (További részletek a diplomás gyed-ről ITT.)

7. Csed és gyed igénybejelentés

Amikor az ellátásaikat igényelték a kismamák, eddig külön kellett igényelni a csed-et, majd ahogy lejárt a 168 nap, külön igényt kellett benyújtani a gyed-re. E tekintetben (is) egyszerűsödött az ügyintézés 2016-tól: amikor megszületik a baba, egyidejűleg mindkét ellátásra egyszerre lehet benyújtani az igényt. 

Ezért az egészségbiztosítónak létre kellett hoznia egy ún. kombi nyomtatványt, amin a csed-et is és a gyed-et is igényelni lehet. Ugyanakkor megmarad a két ellátásra külön igénybejelentő is. Ha például az apa szeretné a gyed-et igénybe venni, akkor értelemszerűen az anyának csak a csed nyomtatványt, az apának pedig csak a gyed nyomtatványt kell kitölteni.

Fontos, hogy nincs változás a gyed iránti kérelem elbírálásánál: amennyiben a gyed iránti kérelem a szülési szabadság vagy az annak megfelelő időtartam lejártát megelőzően kerül benyújtásra, a kérelem elbírálására vonatkozó határidő kezdőnapja a szülési szabadság, illetve az annak megfelelő időtartam lejártát követő nap. 

8. Jogalap nélkül kifizetett ellátás megtérülése, a „betudás” szabálya

A jogalap nélkül felvett ellátás visszatérítésének szabályai módosultak, lehetővé téve - a szülők egybehangzó nyilatkozata alapján - a jogalap nélkül felvett ellátásnak a másik szülő részére megállapított pénzbeli ellátás összegéből történő levonását.

Az együtt élő szülők háztartásában lévő gyermekére tekintettel folyósított jogalap nélkül felvett családtámogatási ellátás bármelyik szülő részére folyósított ellátásból levonható. 
 

Szerző: Antal-Ferencz Ildikó (Ildi), Budapestimami
Foto: Pixabay