Agyunk irányítja a testünket, meghatározza, hogyan mozgunk, mit gondolunk vagy érzünk – vagyis, hogy kik vagyunk. A mozgás és a tanulás szorosan összetartozik. Az agy fejlődéséhez és a későbbi tanuláshoz szükséges idegpálya-elágazások már az újszülöttek szervezetében is megtalálhatók. Az agy bizonyos tekintetben az izmokhoz hasonlítható: hatalmas lehetőségek rejlenek benne, amelyeket csak a rendszeres edzés, mozgás tud kibontakoztatni. A mozgás főként az első három életévben jelöli ki a gondolkodás útjait. Azok a gyerekek, akik sokat mozognak, természetes módon felvérteződnek a tanulási zavarok ellen. Ha egy gyerek túl keveset mozog, később tanulási problémái lehetnek. Amennyiben nem ismétel meg rendszeresen bizonyos gyakorlatsorokat, akkor fennáll a veszélye, hogy agyában az idegpályák hálózata csak hiányosan alakul ki. A sok mozgás az agy tápanyaga, és oxigénellátását is javítja, ami szintén serkenti az agy működését. A gyerekek fejlődése során mindig hagyjunk nekik elegendő időt, hogy az egyes mozdulatokat és mozdulatsorokat begyakorolhassák. Nagyon fontos, hogy egyensúlyozzon, ugráljon, hintázzon, billegjen, szaladgáljon, forogjon, hemperegjen a gyerek, hiszen ilyenkor önkéntelenül épp azokat a mozdulatokat végzi, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az agy fejlődéséhez.
Az óvodás korosztály nevelésének egyik alapvető feladata a fizikum gondozása, az erő, a gyorsaság, az állóképesség, az egyensúlyérzék, a koordináció, az ügyesség fejlesztése, valamint a keringés, légzés, mely az egészséges életmódra szoktatást segíti elő.
A mozgás 3-7 éves korban több szempontból is kiemelt jelentőséggel bír. Nélkülözhetetlen a környezethez való alkalmazkodásban, és az észlelési (percepciós) folyamatokban a látás, hallás, tapintás mind a mozgáshoz kötődnek. A kielégítő mozgásellátás fizikai, pszichikai és intellektuális szempontból igen fontos. Ha a gyermek ebben a szenzitív szakaszban nem kapja meg a megfelelő mozgási lehetőségeket, motoros képességei visszamaradnak, s ez kihat a szellemi fejlődésre, érzelmi életére és szervezetére egyaránt.
A mozgásnak nagy szerepe van a következő részképességek fejlődésében:
– alaklátás
– formaészlelés
– térészlelés
– testséma
– motoros fejlődés
– egyensúlyérzékelés
– kognitív feladatok
– szocializációs folyamatok.
A tervszerűen összeállított gyakorlatok igen sokoldalúan fejlesztik a gyermek szervezetét.
– A testtartás a tartóizmok erősödésével stabilizálódik.
– Az izom ereje, tónusa, nyújthatósága, rugalmassága fokozódik.
– Tágulnak az ízületi mozgáshatárok.
– A gerinc mozgékonysága javul.
– Erősödik a kéz izomzata.
– A csontanyagcsere gyorsul, ez segíti a csontosodási folyamatot.
– Az érzékszervek funkciói differenciálódnak, pontosabb lesz az észlelés.
– A légzési, keringési rendszer fokozatos terhelése jótékony hatással van a fejlődésünkre (mellkas- és légzőizmok, szív- és érhálózat).
– Kiemelkedően fejlődik a mozgáskoordináció, a gyorsaság, ügyesség, állóképesség, finommotorika, egyensúly és térészlelés.
– A jótékony hatás a pszichés funkciókon is megmutatkozik: érzelmi stabilitás, lelki egyensúly, pozitív énkép.
– Nő a szellemi teljesítőképesség, figyelem, memória.
