Jelenlegi hely

Ingyenes bölcsődei és óvodai étkezés

2015. szeptember 1-től annak sem kell fizetnie a bölcsődei és óvodai étkezésért, akinek a családjában az egy főre eső jövedelem nem haladja meg a nettó minimálbér 130 százalékát, azaz 2017-ben 110 224 forintot. A jogosultság megállapításhoz a szülők nyilatkoznak arról, hogy mennyi az egy főre eső jövedelmük. De hogy is kell kiszámolni az egy főre jutó jövedelmet?

Ennek jártunk utána.

A jogszabály szövege így szól:

"A gyermekétkeztetés során az intézményi térítési díj 100%-át normatív kedvezményként kell biztosítani (a továbbiakban: ingyenes étkezés) a bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek után, ha olyan családban él, amelyben a szülő nyilatkozata alapján az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér személyi jövedelemadóval, munkavállalói, egészségbiztosítási és nyugdíjjárulékkal csökkentett összegének 130%-át."

 

Szükséges-e igazolásokat benyújtani a család jövedelméről?

Nem szükséges, az intézmény nem kérheti be a szülők jövedelmének igazolását. A jogosultság megállapítása önbevalláson alapul, a szülőknek írásbeli nyilatkozatot kell tenni.

Hova, hogyan kell benyújtani a nyilatkozatot?

A gyermek óvodája, bölcsődéje biztosítja a szükséges nyilatkozat mintát és oda is kell leadni a nyilatkozatot.

Kinek a jövedelmét kell figyelembe venni? Ki minősül családtagnak?

Az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező:

  • szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,
  • a 18 éven aluli gyermeket,
  • a 25 évesnél fiatalabb, nappalin tanuló gyermeket (akár középfokú, akár felsőoktatási intézményben tanul),
  •  életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket,
  • a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

Mindebből következik, hogy az együttélő nagyszülők jövedelmét NEM KELL figyelembe venni a jövedelem számításánál.

Fő szabályként tehát a szülők és a gyermekek jövedelmét kell összeadni és az összjövedelmet a szülők + gyermekek számával kell osztani.

A bruttó, vagy a nettó jövedelemmel kell számolni?

A nettó jövedelmet kell figyelembe venni.

Mi számít jövedelemnek? Milyen jövedelmekkel kell számolni?

  • munkaviszonyból származó (nettó) jövedelem, táppénz,
  • vállalkozásból származó jövedelem (ide értve az őstermelői, szellemi és más önálló tevékenységet),
  • nyugellátás, nyugdíjszerű ellátások,
  • a gyermek ellátásához kapcsolódó jövedelmek: CSED, GYED, GYES, GYET, családi pótlék, kapott gyermektartásdíj, árvaellátás,
  • rendszeres pénzbeli ellátások, pl: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás,
  • egyéb jövedelem: pl. ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, bérbeadásból származó jövedelem stb...

Mi az, ami nem minősül jövedelemnek? Mivel nem kell számolni?

  • A nyilatkozat benyújtását megelőzően megszűnt jövedelem.
  • A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló  törvény 4. § (1a) bekezdése szerinti ellátások, így különösen a rendkívüli települési támogatás, a lakásfenntartási támogatás, az adósságcsökkentési támogatás, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatás, a gyermekvédelmi nevelőszülők számára fizetett nevelési díj és külön ellátmány, az anyasági támogatás, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást. Nem minősül jövedelemnek továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, a háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke.

Mit lehet levonni a  jövedelemből?

A családtag által fizetett tartásdíjat.

Fontos, hogy a jövedelem összegéből NEM LEHET levonni a rezsi, vagy pl. a hiteltörlesztés összegét!

Melyik hónap jövedelmét kell figyelembe venni?

  • Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző 1 hónapban kapott összeggel kell számolni. (Pl. 2017. februárjában benyújtott kérelem esetén a 2017. januári nettó jövedelemmel.)
  • Nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell figyelembe venni.

Mi a jövedelmi értékhatár?

2017-ben 110 224  forint/ fő/hó. (A nettó minimálbér 2017-ben 84 788 forint, ennek a  130%-a.) Ez azt jelenti, hogy ha egy 4 tagú család összjövedelme 2017-ben nem haladja meg a havi 440 896 forintot, máris jogosult a gyermek az ingyenes bölcsődei, óvodai étkezésre!

Hogyan kell kiszámolni az egy főre eső jövedelmet?

A család összes nettó jövedelmét (csökkentve a fizetett gyermektartásdíj összegével, ha van) osztani kell a családtagok számával.

NYOMTATHATÓ TÁBLÁZAT (SEGÉDLET) A JÖVEDELEM SZÁMÍTÁSHOZ

Jó munkát!

Szerző: Gellén Nóra - Pécsimami (aki évekig számolt egy főre eső jövedelmeket gyermekvédelmi ügyintézőként...)

Cikkünk alapján több jelzést kaptunk arról, hogy az intézmény jövedelemigazolást kér a szülőktől. A vonatkozó jogszabályok és minisztériumi tájékoztató alapján ez nem jó gyakorlat. Ha esetleg nálatok is előfordul ilyen: mutasd meg az intézményvezetőnek ezt a minisztériumi tájékoztatót, ezzel segíted a munkáját!

Az is felmerült, hogy kérheti-e az intézmény a pontos egy főre eső jösszeget, vagy csak az arra vonatkozó nyilatkozatot, hogy nem haladja meg az egy főre jutó jövedelem a 110 224 forintos értékhatárt?

Nálatok mi a gyakorlat? Szólj hozzá cikkünkhöz lent, regisztráció és belépés után!


Forrás:

A SZOCIÁLIS ÜGYEKÉRT FELELŐS ÁLLAMTITKÁRSÁG TÁJÉKOZTATÓJA

328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 6. számú melléklet

Tájékoztató a nyilatkozat kitöltéséhez

A jövedelemszámítás szabályai

(Arra az esetre vonatkozik, ha a szülő az ingyenes bölcsődei, óvodai étkezést az egy főre eső jövedelem alapján kívánja igénybe venni.)

1. A feltétel csak bölcsődei ellátásban vagy óvodai nevelésben részesülő gyermek esetén alapozza meg a normatív kedvezményre való jogosultságot, ha a családban az egy főre jutó havi jövedelem összege nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át [2015. évben a 89 408 Ft-ot].

2. A nyilatkozat megtételekor figyelembe veendő személyek köre: a kérelem benyújtásának időpontjában közös háztartásban élő családtagként kell figyelembe venni az egy lakásban együtt lakó, ott bejelentett lakóhellyel vagy tartózkodási hellyel rendelkező

2.1. szülőt, a szülő házastársát vagy élettársát,

2.2. a tizennyolc éven aluli gyermeket, a huszonöt évesnél fiatalabb, köznevelési intézményben nappali rendszerű oktatásban részt vevő vagy felsőoktatási intézményben nappali képzésben tanuló gyermeket és életkortól függetlenül a tartósan beteg vagy súlyos fogyatékos gyermeket, kivéve a nevelőszülőnél ideiglenes hatállyal elhelyezett gyermeket, valamint a nevelőszülőnél elhelyezett nevelésbe vett gyermeket és utógondozói ellátásban részesülő fiatal felnőttet,

2.3. a 2.1. és 2.2. alpontba nem tartozó, a Polgári Törvénykönyv családjogra irányadó szabályai alapján a szülő vagy házastársa által eltartott rokont.

3. A nyilatkozat megtételekor figyelembe veendő jövedelem: a személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint meghatározott, belföldről vagy külföldről származó - megszerzett - vagyoni érték (bevétel), ideértve a jövedelemként figyelembe nem vett bevételt és az adómentes jövedelmet is, továbbá az a bevétel, amely után az egyszerűsített vállalkozói adóról, illetve az egyszerűsített közteherviselési hozzájárulásról szóló törvény szerint adót, illetve hozzájárulást kell fizetni. Így különösen:

3.1. munkaviszonyból, munkavégzésre/foglalkoztatásra irányuló egyéb jogviszonyból származó jövedelem és táppénz,

3.2. társas és egyéni vállalkozásból, őstermelői, illetve szellemi és más önálló tevékenységből származó jövedelem,

3.3. nyugellátás, megváltozott munkaképességű személyek ellátásai (például rokkantsági ellátás, rehabilitációs ellátás), nyugdíjszerű ellátások (például korhatár előtti ellátás),

3.4. a gyermek ellátásához és gondozásához kapcsolódó támogatások [különösen: csecsemőgondozási díj (CSED), gyermekgondozási díj (GYED), gyermekgondozási segély (GYES), gyermeknevelési támogatás (GYET), családi pótlék, gyermektartásdíj, árvaellátás],

3.5. önkormányzat, járási hivatal és az állami foglalkoztatási szerv által folyósított rendszeres pénzbeli ellátások (különösen: foglalkoztatást helyettesítő támogatás, ápolási díj, időskorúak járadéka, álláskeresési támogatás),

3.6. egyéb jövedelem (különösen: kapott tartás-, ösztöndíj, értékpapírból származó jövedelem, kis összegű kifizetések stb.).

4. A jövedelmi adatok alatt havi nettó jövedelmet kell érteni.

5. Rendszeres jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző hónapban kapott összeget, míg nem rendszeres jövedelem, illetve vállalkozásból, őstermelésből származó jövedelem esetén a nyilatkozat benyújtását megelőző tizenkét hónap alatt kapott összeg egy havi átlagát kell együttesen figyelembe venni.

6. A családtag által fizetett tartásdíj összegét jövedelemcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni.

7. Nem minősül jövedelemnek, így a jövedelembe sem kell beszámítani a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1a) bekezdése szerinti ellátásokat, így különösen a rendkívüli települési támogatást, a lakásfenntartási támogatást, az adósságcsökkentési támogatást, a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény keretében nyújtott támogatást és pótlékot, a gyermekvédelmi nevelőszülők számára fizetett nevelési díjat és külön ellátmányt, az anyasági támogatást, a súlyos mozgáskorlátozott személyek pénzbeli közlekedési kedvezményeit, a vakok személyi járadékát és a fogyatékossági támogatást. Nem minősül jövedelemnek továbbá az alkalmi munkavállalói könyvvel történő foglalkoztatás, az egyszerűsített foglalkoztatásról szóló törvény alapján történő munkavégzés révén szerzett bevétel, továbbá a természetes személyek között az adórendszeren kívüli keresettel járó foglalkoztatásra vonatkozó rendelkezések alapján háztartási munkára létesített munkavégzésre irányuló jogviszony keretében történő munkavégzésnek (háztartási munka) a havi ellenértéke.

8. A nyilatkozat benyújtását megelőzően megszűnt jövedelmet figyelmen kívül kell hagyni.

9. A családban az egy főre jutó havi jövedelem összegének kiszámítása: a család összes nettó jövedelme [a 2. pont szerinti személyek 3. pont szerinti jövedelmének együttes összege] csökkentve a fizetett gyermektartásdíj összegével, majd osztva a jövedelemszámításnál figyelembe veendő személyek számával [2. pont].

Az információk változhatnak, érdeklődj a megadott elérhetőségeken!
Pontatlanságot találtál? Itt jelezheted nekünk!