Jelenlegi hely

Anya tanul – nem mindig ott folytatódik minden, ahol abbahagytuk

Az anyává válás kétség kívül az egyik legfelforgatóbb dolog, ami egy, a fejlett világban ma élő nő életében előfordul. A korábbi identitás és élet helyébe jön egy másik élettel (vagy több másikkal) kiegészített új élet. Szebb, teljesebb, értékesebb, tartalmasabb, ha felsőbb, normatív megfogalmazásoknak és nyomásnak akarunk engedni, ugyanakkor bizonytalanabb, szolgaibb, önfeladóbb, felelősségteljesebb, ha épp egy depresszió határán lavírozó kismamát kérdezünk meg.

Egy biztos, nagy változás következik be az anya – és természetesen az apa – életében is, amikor párból család lesznek. 

Én kétféle változást látok:

1. Az egyik, ami közvetlenül a munka- és feladatszervezést, a mindennapi logisztikát érinti. Ez viszonylag hamar a felszínre kerül, ha túl akarnak élni és nem csak sodródni az árral, és a soha véget nem érő feladatokkal és tennivalókkal. 

2. A másik hosszabb távon és lassan kúszik be a gondolatokba, ez az, amikor finoman elkezd átformálódni az értékrendszer, majd ennek eredményeképp máshova kerülnek a súlyok. 

Éppen ez utóbbi az oka annak, hogy a női karrierváltás egyik tipikus ideje a gyermekkel otthon töltött évek utáni időszakhoz köthető. Egyrészt időnk arra, hogy valami újba kezdjünk a „babázós” évek alatti mindennapi teendők mellett van, másrészt ekkor kerül felszínre az a felismerés is, hogy ugyanúgy, mint régen, már aligha fog menni a munka és magánélet, mert már ezen utóbbi megváltozott, így szükségszerűen az új egyensúly megtalálásához változtatni kell a másikon. Ezt tapasztaljuk akkor is, ha nagy elszántan beiratkozunk valamilyen számunkra érdekes és jövőnk szempontjából kulcsfontosságú képzésre. Ha nem is annyian, mint délelőtt tízkor a kiflis pultnál játszótér melletti közértben, de jó eséllyel nem mi leszünk az egyedüli kismamák.

És ha már belevágtunk, akkor tartsunk is ki mellette! Család mellett nem csak elkezdetni nehéz egy képzést, hanem be is fejezni. Pontosabban nem befejezni, azaz egyik napról a másikra kimaradni, hanem elvégezni. 

„Addig tanulj, lányom, amíg nem sírnak otthon a gyerekek és nem kell vacsora a férjednek.” Életem egyik otthonról hozott tételmondata. Talán ezért is próbálok mindig tanulni valamit és nem csak azért, mert rettenetesen érdeklődő vagyok, hanem hajt az adrenalin, hogy mikor leszek leintve… (viccelek)

Mindenesetre nem lehetetlen, hogy családanyaként valaki tanuljon. Az biztos, hogy több szervezést és energiát igényel, mint azelőtt. Ez is. Mint minden más.

Ami többeknek bevált már:

  • Mérd fel reálisan, hogy mennyi időt tudsz tanulásra szánni. Ebbe azt is vedd számításba, hogy várhatóan az óralátogatásokon túl mennyi otthoni munkára és tanulási időre lesz szükség a képzés során.
  • Keress olyan gyermekfelügyelőt, aki tuti biztos tud jönni, ne miatta kelljen lemondani a tanulásról.
  • Nyerd meg az ügynek a férjed. Széllel szemben úgysem lehet… tudjátok mit, lehet, csak nem érdemes.
  • „Nincs kedvem” okból sose hagyj ki alkalmat, lesz olyan rajtad kívül álló ok (pl. beteg a gyerek, vagy te), amikor tényleg nem fogsz tudni menni.
  • Különíts el időt az otthoni készülésre is. Ezt egyeztesd is otthon. Ha kell, akkor erre az időre is gondoskodj a gyerekek felügyeletéről.
  • Ne told magad előtt a beadandókat, megcsinálandó feladatokat, mert simán jöhet bármi, ami miatt esélytelen a végső hajrá.
  • Gondold át, hogy mi olyan dolgokat csinálsz, amiben könnyen helyettesíthető vagy, amit el tudsz engedni. Az itt felszabadult idődet fordíts a tanulásra, és akkor nem igényel már rögtön annyi extra időt.
  • Tervezd meg, hogy mikor mivel fogsz foglakozni és teremtsd meg a lehetőségét annak, hogy ez így is lehessen.
  • Légy türelmes magaddal, elképzelhető, hogy nehezebben fog menni, mint gondoltad, de ez nem ok arra, hogy feladd.
  • És ne feledd, amikor azt súgja a kisördög vagy bárki a füledbe, hogy a gyerekeidtől veszed el az időt, az nem igaz, mert pont azért csinálod, hogy dolgozó nőként több időt tudj velük elölteni. Valamint szuper jó és hiteles példát is mutatsz nekik a tanulás fontosságáról. (Ezek akár meggyőző érvek is lehetnek.) 

Blaskó Anna – HR és munkaügyi szakértő, coach