Jelenlegi hely

Illatmúzeum nyílt a Pannonhalmán

A Pannonhalmi Főapátság Gyógynövénykertjében május 30-án adták át az ország első illatmúzeumát. Az érzékszervekre ható élményeket nyújtó látványosság interaktív módon enged betekintést a gyógynövények feldolgozási technológiájába, az illatszeripar alapanyagát adó illóolajok előállításába és az ezeréves bencés szerzetesi gyógyászati hagyományokba.

Élmények és illatok

Kellemes, gyógyító, figyelmeztető vagy csábító… A növényekből, állatokból kinyert illóolajokat több ezer éve használja az emberiség. Legyen szó akár vallási terek megtisztításáról, gyógyászatról, vagy parfümiparról. 

A Pannonhalmi Főapátság legújabb látványossága, az Illatmúzeum egyediségét az adja, hogy itthon ilyen tartalmakat még nem mutattak be. Élményalapú kiállítást hoztak létre, amely a látogatók elé tárja a főapátság hagyományait.

A látogató a tárlaton felfedezheti egyebek mellett azt is, hogy a világ első ismert feljegyzett parfümje magyar volt, amelyet Károly Róbert adott feleségének, Erzsébet királynénak a 14. század első felében.

Az apátság 996-os alapítása óta itt élő bencés szerzetesek egyik hagyományos feladata a gyógyászat, amely Pannonhalmán évszázados történelemre tekint vissza. A gyógynövényekből készített teák, illóolajok és kozmetikumok nagy népszerűségnek örvendenek, hiszen gyógyászati hatásuk mellett frissítő illatviláguk is elbűvöli a vásárlót.

A fennmaradt középkori receptúrák alapján Pannonhalmán a mai napig zajlik a gyógynövényes készítmények gyártása. A megtermelt növényeket szárított vagy lepárolt formában dolgozzák fel, a folyamat késztermékei között pedig találunk gyógyászati készítményeket, kozmetikumokat és illatszereket is.

Az főapátsági gyógynövénytermékek közé tartoznak krémek, szappanok, borecetek és illóolajok, ezenkívül pedig szálas teák is készülnek, amelyek különböző gyógyhatással bírnak az emberi szervezetre.

Az Illatmúzeumban kezünkkel tapintjuk a korabeli növénymetszetek rekonstruált kontúrjait, láthatjuk botanikai sajátosságaikat és szárított alapanyagukat, finom illatuk pedig egész látogatásunk alatt elkísér bennünket. Betekintést nyerünk továbbá a speciális feldolgozási technológiák titkaiba is, valamint érdekességeket tudhatunk meg a pannonhalmi szerzetesi gyógyászati hagyományokról is.

A levendula, a zsálya, a citromfű, a borsmenta és a kakukkfű botanikai sajátosságai mellett azt is megtudhatjuk, hogy az elmúlt évszázadok során miként használták fel ezeket a gyógynövényeket.

A gyógynövények világa mellett megismerhetjük a parfüméria alapjait is, olyan hagyományos illatokról tanulhatunk, mint az ámbra vagy a pacsuli. A múzeumban interaktív módokon tesztelhetjük tudásunkat, és biztosak lehetünk benne, hogy a látogatás végén mindent tudni fogunk a levenduláról, az első magyar parfümről és a kozmetikumkészítés titkairól is.

A szappan- és krémgyártás mellett a gyógynövénytea-készítés technológiája is megfigyelhető a betekintő ablakokon keresztül. A múzeum interaktív eszközökkel igyekszik színesíteni a gyógynövényekkel kapcsolatos tudásanyagot, így a látogatók kihúzható fiókrendszerekben megtapinthatják a növényeket, interaktív játékokkal tesztelhetik tudásukat, és képernyők segítségével válogathatnak a különböző technológiákat bemutató animációk között.

A pannonhalmi Illatmúzeum látogatói részletes tudást kapnak a gyógynövények és a parfüméria világáról, valamint megfigyelhetik a gyógynövénytermékek felhasználását és alkalmazását.

Érzékszerveink segítségével sajátíthatjuk el az egyedi, tapasztalati tudást a múzeum sajátos kiállítótárgyairól, emellett pedig vizuálisan is komplex élményben lehet részünk. A látogatók mindemellett megismerhetik a pannonhalmi bencés szerzetesközösség hagyományait és a gyógyászati küldetés történetét.

Forrás

- Budapestimami -

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

3 laktató leves akár 30 perc alatt?

3 laktató leves akár 30 perc alatt?

Több kardinális problémával szembesülhet napi szinten egy anyuka, ha a "mit együnk ma?" téma kerül szóba. Az első a „gyorsan valami meleget, laktatót” kérdése. A másik inkább a tálaláskor merül fel: a „már megint ez van? Tegnap is ezt ettük!” – felháborodott gyermekhangon szinkronizálva. Erre a két kérdéskörre alakult ki nálunk ez a „3az1ben” megoldás.
A legrövidebb éjszaka - Szent Iván-éj

A legrövidebb éjszaka – Szent Iván-éj

Idén június 21-én lesz az év leghosszabb napja, vagyis a legrövidebb éjszakája, melyet a hagyomány szerint Szent Iván-éjnek neveznek. A nyári napforduló ünnepe a kereszténységet megelőző korokból ered. A világ minden táján örömtüzeket gyújtanak, ami mutatja a fény és a világosság győzelmét a sötétség és a halál felett, ekkor kezdődik a csillagászati nyár is. A szerelem, szenvedély, a termékenység, örök megújulás és a megtisztulás varázslatos éjszakája is ez.
Epret a sütibe, salátába!

Epret a sütibe, salátába!

Az eperszezon kellős közepén kihagyhatatlan lehetőség kipróbálni egy-egy új epres sütireceptet vagy különleges salátát a friss gyümölcsből. Mi kipróbáltuk, és gyorsan fotóztunk, mert kicsi a család de nagy az étvágyuk!
A napfény ereje

Zöldnek lenni trendi! Még nem készültem fel!

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de az én vállamra villámcsapásként zúdult rá a szünidő kezdete. Igen, minden dátum be volt jegyezve a határidőnaplómba, és a nyáriszünet komplett terve is készen állt- mégis hatalmas kérdőjelekkel mentem a fiaimért az utolsó tanítási napon. 
Ugrás az oldal tetejére