Bizonyára mindannyian találkoztunk azzal a jelenséggel, amikor az üdítők között találtunk gumicukrot vagy a tészták között 20 dkg kimért párizsit...
Talán a legbosszantóbb magatartás ez: egyrészt plusz munkát adunk az amúgy is leterhelt eladóknak, másrészt komoly károkat tudunk vele okozni. Az eladók nem tudják pontosan, hogy a hűtést igénylő termékeknél mikor szakadt meg a hűtési lánc - tehát ezeket a termékeket ki kell dobniuk.
Mit tehetünk, ha mégis meggondoltuk magunkat?
1. Vigyük vissza a helyére! - Tiszteljük meg ezzel a dolgozókat
2. Ha nincs időnk erre, inkább kérjünk meg egy eladót vagy közvetlenül a pénztárost, hogy a termék kerüljön vissza az eredeti helyére.
A közösségi médiában sokszor feszülnek egymásnak a szülői táborok: szabad-e, lehet-e a gyereket megetetni, megitatni a boltban.
Számomra egyértelmű a válasz: nem. A bolt bolt, nem étterem, ahol kedvünk szerint bármit megehetünk, megihatunk. A legtöbb érvelő a bolti evést azzal indokolja, hogy utána úgyis kifizetik a pénztárnál. Úgy gondolom ez annál több!
A gyerekek megszokták/megszokják, hogy azonnal, várakozás nélkül mindent megkapnak - a szülők pedig inkább mindent megadnak, csak csend legyen és nyugalom. A gyerekeket önfegyelemre kell nevelni, el kell nekik magyarázni, mikor minek van az ideje.
Komoly buktatója a dolognak, ha a család a félig megevett kiflit vagy a megbontott kekszet önkiszolgáló pénztárnál szeretné kifizetni - a beütött, lehúzott termék súlya a mérlegre téve nem egyezik, kezelőt kell hívni...
Másik eset, amivel egyre többször találkoznak a bolti dolgozók: a felnőttek eszik meg a pékárut, isszák meg az üdítőt, egy-egy szelet csokit, túró rudit - egyszóval megvacsoráznak - aztán a csomagolóanyagot a boltban széthagyva távoznak.
Bár sok üzletben hétvégenként hosstesek kóstoltatnak bizonyos élelmiszereket, ez nem jelenti azt, hogy bármit bármikor megkóstolhatunk!
A dobozban lévő szőlőt, kosárban lévő epret, mandarint ne kóstoljuk meg - nem vagyunk piacon! Ha mi belekóstolunk a kiporciózott, kimért gyümölcsökbe, a kg-ra vásárolható bonbonokbat, szaloncukrokat - a terméket megvásárló vevőt, második esetben pedig a boltot károsítjuk meg.
kép forrása: pixabay
A legtöbb boltban már üzembe helyezték az un. önkiszolgáló, gyorspénztárakat. Ezeket a pénztárakat a 15 terméknél kevesebb árut vásárlóknak találták ki. Nagyon idegesítő, amikor ezeket a gyorspénztárakat a heti nagybevásárlók használják. Egyrészt hossszan foglalják le, másrészt a pénztárnál kialakított mérlegek/pakolófelületekre nem fér fel minden.
Akcióváltás magasfokon: a non-food termékeknél a vásárló, hogy kizárólag csakis és kizárólag ő válogathasson a méretek, színek között, hogy mégvéletlenülsezavarjaőtebben senki a polc/kosársor elé áll és szorosan maga mellé állítja a bevásárló kocsit, hogy más véletlenül se férjen hozzá, amíg ő át nem nézte a teljes kosarat.
A legtöbb boltban a bevásárló kocsikat pénzérmével használhatjuk, de előfordul, hogy vagy nem kell bele, vagy rossz a kocsi - ezeket több alkalommal a használójuk a parkolókban hagyják. Vegyük a fáradtságot és toljuk vissza a helyükre.
Találkoztál már azzal a jelenséggel, hogy a bevásárló kocsit mindenki abba a sorba tolta vissza, ami a leghosszabb, miközben a mellette lévő sorban 10 kocsi árvállkodik? Így a másik sor már kilóg a kocsiházból, belóg az úttestre és akadályozza a forgalmat. Ezt sosem éretettem...
Előfordul, hogy rég nem látott ismerőssel, a gyerek tanító nénijével hoz össze minket a sors a boltban - és épp a pékárus pult előtt kell megbeszélnünk, hogy mennyit fejlődött az unoka, hol dolgozik vagy éppen hogy viselkedik a gyerek az iskolában. Bizonyára örömteli pillanatok ezek, de a 15-20 percig tartó beszélgetésekkel pont elálljuk a többi vásárló, dolgozó útját, akadályozzuk őket a haladásban.
Ha ilyen előfordul, beszéljük meg, hogy a vásárlást követően a parkolóban találkozunk és ott beszélgessünk!
Találkoztál már vel? Én sajnos igen. Az épp féláras húsokból sikerült találnom 4 tálcányit a boltban, amit beleraktam a bevásárlókocsimba. A tisztítószereknél elfordultam, egy férfi elegánsan kivette a kocsimból, majd amikor kérdőre vontam, azt állította, hogy azt hitte, ez olyan kocsi, amibe belegyűjtik a leértékelt termékeket (hogy miből gondolta, hogy a hűtést igénylő húsárut a bolt közepén egy kosárba gyűjtik az eladók, már meg sem mertem kérdezni).
Az ismerősöm úgy járt, hogy az öblítőjét vették ki a kocsiból - mert az idős hölgy nem találta az akciós öblítőket, hát megörült, hogy más kosarából megkaparinthatja.
Azt hiszem, ezt nem kell magyarázni, ugye?
A boltokban a bevásárló kocsikon már kezdetek óta létezik gyermekülőke, amit kb. 3-3,5 éves korig tudnak használni a gyerekek. Sajnos a kocsikon és a kocsitartókon elhelyezett piktogrammokat sok szülő nem veszi figyelembe és a gyermekét nem ebbe a gyerektartó ülőkébe ülteti, hanem a kosárba.
Miért nem jó ez?
A gyermek cipőjének a talpa nem tiszta, hisz azzal a földön jár. Jonathan Sexton, az Arizonai Egyetem környezetvédelmi mikrobiológusa és kutatója szerint az átlagos cipők négyzetcentiméterenként több százezer baktériumot szállítanak mindenfelé. Amikor a gyermek(ek) cipőstől ülnek/állnak a bevásárló kocsiba, ezek a baktériumok szépen ott maradnak - a ti és az utánatok következő vásárlók pedig ebbe a baktériumokkal teli kosárba teszik azt az élelmiszert, amit megesznek.
Az egészségügyi kockázaton túl balesetveszélyes is a gyerekek kosárban való szállítása. Az álló gyerek könnyen eleshet vagy kieshet a kocsiból, nem egy baleset történt már úgy, hogy a bevásárló kocsiban rendetlenkedő gyerekekkel együtt felborult a kocsi.
Arról már említést sem merek tenni, hogy a gyermekek mekkora mókának veszik, ha a kocsiból sorba dobálhatják ki az oda betett dolgokat, így azokban és a bolt berendezésében is kárt tehetnek.
kép forrása: pixabay
Fotók: Szombathelyimami - egyetlen vásárlás alatt készített fényképek
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges