1966 óta néhány év kihagyással minden év augusztus 20-án rendezik meg Debrecenben a Virágkarnevált. Ez az év nemcsak a Virágkarnevál éve, de azóta énekeljük a „Hol jár az eszem” című dalt Zalatnay Saroltával és a Nem leszek a játékszeredet Kovács Katival. A Magyar Televízió is ebben az évben rendezte meg először a Táncdalfesztivált, sőt az amerikai NBC tévétársaság is ekkor indítja útjára a Star Trek sorozatot.
1967-ben, a Virágkarnevál második évében szerepelt ez a kocsi - épp a híres Aranybika szálloda előtt
2018-ban a negyvenkilencedik karnevált rendezi meg a cívisváros, annak ellenére, hogy 52 éve tartották meg először a mai értelemben vett virágkarnevált. Néhányszor ugyanis elmaradt a rendezvény, 1979, 1980, 1982 és 1983-ban.
De ki mindenki és mi minden áll e mögött a sok szám mögött?
Korai civisvárosi emlékekben már szerepel a virágos ünneplés: 1900-ban a Debreczeni Polgári Kerékpáros Egyesület országos kerékpárversenyt rendezett. A verseny fénypontja a „nagyszabásúnak tervezett virágcorso, amelyet sok ízléssel, pompával akarnak megvalósítani.” A kerékpárosok azóta is fontos szerepet töltenek be a Karneválon: feldíszített járműveikkel a menet elején vonulnak.
1905-ben felhívás jelent meg a Debreceni Mentő Egyesület alapítására. Akkoriban ugyanis rettenetes állapotok voltak a 80 ezres városban, baleset esetén hosszú időbe került orvost keríteni. A Mentő Egyesület ügyét már több mint egy évtizede halogatta a város. Még abban az évben az egyesület megrendezte a virágkocsi korzót a város főutcáján azért, hogy a bevételből mentőkocsit vásároljanak. A kiállított kompozíciók között egy mentőkocsi is szerepelt, mely nagy sikert aratott.
Miért épp virágkarnevál?
Az ötlet a Debreceni Népi Együttes 1963-as genfi vendégszereplésének köszönhető. Az ottani virágkorzón végigtáncolták a 8 km-es tó körüli utat. Béres András, a Debreceni Népi Együttes művészeti vezetője világot járt ember volt, ő vetette fel a Virágkarnevál rendezésének ötletét. Debrecen felismerte a 60-as évek elején, hogy a városnak szüksége van egy kiemelkedő rendezvényre, ahogy akkor már létezett a Szegedi Szabadtéri Játékok és számos rendezvény más városokban, pl. Sopronban, Balatonfüreden. Így 1966-ban meg is rendezték az első karnevált, mely hatalmas sikert aratott.
A következő évtől a művelődési osztály kapta a szervezés feladatát, amely koordinálta és lebonyolította a városi nagyrendezvényeket. A rákövetkező években egyre több kísérő rendezvény is szórakoztatta a közönséget.
Újsághírek az első aranykorból
1967-ben a „Virágos Debrecenért” mozgalom díjátadásán az egyéni versenyben Kulcsár Imre Polgár utca 2. szám alatti lakos a legszebb előkert díjaként egy mosógépet nyert. Szintén ekkor a Kerekes telepi fürdő társadalmi munkában való parkosításáért és rendben tartásáért a Hazafias Népfront körzeti bizottsága egy televíziót kapott.
A 3. Virágkarnevált 1968-ban Vitray Tamás, a Magyar Rádió és Televízió riportere kommentálta a debreceni közönségnek a nagyerdei stadionban. A vállalati kategóriában százezer forintot kapott a nyertes kompozíció, a második helyezett jutalma hetvenötezer, míg a harmadik helyezetté ötvenezer forint volt. A Miskolci Kertészeti Vállalat hosszú éveken át nagy sikert aratott kocsikkal volt jelen a fesztiválon. 1968-ban például virágból kialakított kompozíciójuk a kocsonyás tálban pislogó béka volt.
1969-ben, a 4. Virágkarneválon vettek részt külföldi fellépők először, Debrecen bolgár testvérvárosa, Sumen a nemzeti hagyományokhoz híven rózsából készítette el kompozícióját, az Európai Virágszövetség svájci képviselete szintén küldött egy művet. A Csapó utca sarkán álló tévékamerák elé érő menetre egy helikopter virágokat szórt, melyet a nézők zúgó tapssal jutalmaztak. Ekkor már karnevál szépeit is választottak, több mint 50 versenyző indult a címért.
1970-ben a díjnyertes karneváli kocsikat esti reflektorfény kísérte menetben meg lehetett tekinteni, a menetet érdeklődők tízezrei kísérték. A felvonulási menetet toronyzene vezette be, majd tűzijáték zárta.
A MÁV Járműjavító és a Hajdúszováti Lenin Termelőszövetkezet közös kocsija vállalati kategóriában az első helyezett lett 1974-ben: az első gőzmozdony mását jelenítették meg, mely a TSZ legfontosabb terményeit szállította, nagy siker volt. 80 ezer forintot kaptak érte a díj mellé. Iskola kategóriában a Fazekas Mihály Gimnázium vietnámi teaháza lett az első, fáradozásukért 30 ezer forintot nyertek.
A 70-es 80-as években a karnevál mintegy mozgalom, úgy működött. Munkahelyek, közösségek díszítették a kocsikat, sokszor generációk gyűltek össze, a részt vevő brigádok tagjai vitték a gyerekeket, unokákat is. Így aztán egy kicsit mindenki a magáénak érezte az egészet, mert maga is részese volt.
Sokan már reggel 6-kor jöttek hokedlivel, székkel, párnával, létrával, igyekeztek, hogy jó helyük legyen, jól lássanak – emlékezik egy riportban Máté László, aki több mint húsz éven át dolgozott a virágkarneválok felelős szervezőjeként. Akik ismerik, úgy is emlékezhetnek rá, ahogy ott vonul a menet élén vagy a menet mellett, kezében rádió, azzal tartja a kapcsolatot a kollégáival, jelzi, hol tartanak éppen, vagy mire kell figyelni.
Legek…
A karnevál történetének legnagyobb kompozícióját a közönség 2017-ben csodálhatta meg: a különleges virágsárkány 21 méter hosszú volt, és csaknem százezer friss dáliával díszítették fel a készítői. Különlegessége, hogy mozogni, lélegezni és füstölni is tudott.
Az első karneváli menetnek is része volt egy különlegesség: a 270 centiméter magas, nyolc méter hosszú Erzsébet-híd Budapestről. „Két pótkocsit kellett összeépíteni, hogy kényelmesen elférjen. Nyomában jött három hűtőkocsi virág, melyet a híd feldíszítésére szántak.”
2016-ban felvonult ötösfogatként az az eredeti – és eddig a Hortobágyon őrzött – hintó is, amit 100 éve, 1916-ban készítettek az utolsó magyar király, V. Károly debreceni látogatására.
Az 50 év alatt megrendezett Virágkarneválokon 550 virágkocsi vett részt. Öt kontinensről 65 000 fellépő érkezett Debrecenbe. A kompozíciók elkészítésében, a rendezvények rendezésében 100 000 személy segédkezett. A virágkocsikhoz több mint 100 millió szál virágot használtak fel.
Virágból minden
A kezdetekkor rengeteg élővirágból készült kompozíció volt, majd idővel előtérbe került a szárított virág. Ennek előnye, hogy hamarabb lehet vele elkezdeni dolgozni, színezhetőbb, formálhatóbb.
Alkalmanként több mint húszféle növényt is használtak: szegfűt, őszirózsát, büdöskét, sóvirágot, a virágok mellett pedig fakérget, buzogányt, háncsot, nádat, sást, fenyőt, pálmaleveleket is akár. Művirág nem volt, élőből is azok, melyek nyáron teremtek. A kardvirágok mutatós piros, fehér, rózsaszín változatait például nagyon jól lehetett díszítésre alkalmazni. Ezeket az állami gazdaság hűtőházából vitték, s használták fel éjszaka díszítésre. Több lábon állt a virágbeszerzés, Győr, Kalocsa, Szeged környékén is volt egy-egy bázis, velük az akkori városi kertészet munkatársai kapcsolatban álltak. – meséli egy korábbi riportban Máté László.
A virágkompozíciók témái hihetetlenül széles skálán mozognak: klasszikus épületek, mint a debreceni Nagytemplom 1966-ban; sportesemények, mint a mexikói labdarúgó világbajnokságra reflektáló Mexico feliratú kocsi, történelmi témák és legendák, így 1996-ban a millecentenáriumra utaló kocsi, melyen Álmos vezér megáldja fiát, vagy a vikingek, dinoszaurusz.
A posta egy 18. századi hangulatot árasztó 4 ló húzta delizsánsza akár egy Jókai regényből is érkezhetett volna, Szinyei Merse Majálisa, Odüsszeusz hajója, óriás piros tükrös mézeskalács szív, robotok, meseszereplők, mint a tökhintó, Vizipók, Kisvakond, Micimackó és Nils Holgerson, Lúdas Matyi és az aranyszőrű bárány.
A Szent Korona-kocsit például, ami ma már ikonnak számít, annak idején az ingatlankezelő vállalat indította először, amikor bemutatták az István, a király című rockoperát. Az erdélyi nagy falurombolás időszakában erdélyi tájakat, házakat, kapukat idéztek felidéző kocsik vonultak.
A külföldi szereplők között Japántól Nigériáig, Mongóliától Belgiumig szerepeltek már egzotikus táncosok, örök fellépők a különböző városi felnőtt-és gyerek mazsorett csoportok és táncstúdiók, maskarások, fúvószenekarok, olasz zászlóforgatók, íjászok, néptáncosok, de ejtőernyősöket, francia középkori táncosokat is láthatott a néző az elmúlt évtizedekben.
A legszebb kocsi
A karneválkezdete óta megválasztják a legszebb kocsit, a legjobb művészeti csoportot, és közönségdíj is létezik.
Az első fénykorban virágkosárban ült a zsűri, olyan hírességek, mint a sztárnak számító Váradi Hédi, Homoki Nagy István filmrendező, dr.Pálfy József újságíró, Szász Endre festőművész. De a négy évtized alatt az ország legkedveltebb művészei is megfordultak a zsűriben, mint Jankovich Marcell filmrendező, Zsadon Andrea-Szolnoki Tibor művészházaspár, Ráckevei Anna, Bodrogi Gyula, Esztergályos Cecília, Ádám Tamás, Knézy Jenő, Nyertes Zsuzsa, Verebes István, Xantus Barbara, Risztov Éva, Schell Judit és még sorolhatnánk.
Mára a technika fejlődése változtatott a korábbi gyakorlaton, 2013 óta a közönség sms-ben szavazhat a legszebb virágkocsira és produkcióra. Idén sincs ez másként, a debreceniek is hozzájárulhatnak ahhoz, kié legyen a közönségdíj, a közönségnek leginkább tetsző virágkocsira ugyanis egészen augusztus 20-án este 18.00-ig lehet SMS-ben szavazni a 06 (20) 20-20-220 telefonszámon. A közönségdíjas 150 ezer forint jutalomban részesül.
A karnevál fél évszázados történetéről rendezne kiállítást a Főnix, amihez várják a történteket, fotókat.
- Debrecenimami -
Forrás: sokszinuvidek.24.hu; turizmusonline.hu; debrecenikepeslapok.blogspot.com; dehir.hu; magyarvagyok.hu; Fotók: Debrecenimami, debrecenikepeslapok.blogspot.com
- A hozzászóláshoz regisztráció és bejelentkezés szükséges
