Jelenlegi hely

Az advent története

Ha megkérdezed gyermekedet, hogy az év melyik időszakát várja a legjobban, szinte biztos, hogy a születésnapja és a nyári szünet mellett a karácsonyt fogja említeni. Az üzleteket már november elején ellepték a karácsonyi díszek. De vajon tudjuk, hogy mit is jelent az advent és milyen szokások kapcsolódnak hozzá?

Az advent

A karácsonyt előkészítő várakozás idejét nevezzük adventnek. Eredete a 4. századig nyúlik vissza, az évszázadok során hol hosszabb, hol rövidebb időszakot jelentett. Kezdete hagyományosan a karácsony előtti negyedik vasárnap, azaz a Szent András napjához legközelebbi vasárnap.

Ez egyben az egyházi év kezdő napja is, mely mindig november 27. és december 3. közé esik. Az adventi időszak vége december huszonötödike. A karácsonyi ünnepkör advent első napjával kezdődik, és vízkeresztig (január 6-ig) tart.

Vallási szempontból az advent a hívő ember lelki felkészülése Jézus eljövetelére, arra, hogy a lehető legközelebb kerüljön Istenhez. Az eljövetelre utal maga a szó is: az advent a latin „adventus Domini” kifejezésből alakult ki, ami annyit tesz: az Úr eljövetele, így gyakran úrjövetként is utalnak rá.

"Ádvent: a várakozás megszentelése. Rokona annak a gyönyörű gondolatnak, hogy „meg kell tanulnunk vágyakozni az után, ami a miénk”."

Az adventi időszak az előkészület, várakozás, reménykedés ideje, amelyet régebben böjttel is megszenteltek. Csendes, elmélkedéssel töltött hónap, melyben testi és lelki megtisztuláson is átmegy a hívő ember. A zajos mulatságtól is tartózkodtak, csak a disznótorok családias hangulatában olvadt egy kissé föl.

"Az a gyerek, aki az első hóesésre vár – jól várakozik, s már várakozása is felér egy hosszú-hosszú hóeséssel. Az, aki hazakészül, már készülődésében otthon van. Az, aki szeretni tudja azt, ami az övé – szabad, és mentes a birtoklás minden görcsétől, kielégíthetetlen éhétől-szomjától.

Aki pedig jól várakozik, az időből épp azt váltja meg, ami a leggépiesebb és legelviselhetetlenebb: a hetek, órák percek kattogó, szenvtelen vonulását. Aki valóban tud várni, abban megszületik az a mélységes türelem, amely szépségében és jelentésében semmivel se kevesebb annál, amire vár." (Pilinszky János)

Hagyományok, szokások

Bár a vallási előírásokat mind kevesebben követik, a karácsonyra való felkészülés, a szeretetre való hangolódás és elmélyülés a felszín alatt máig jellemzi ezt a négy hetet, amelyben a liturgikus és pogány szokások sajátos keveredése alakult ki.

Az adventi időszak kezdetét sokáig harangszóval jelezték. A korábban heti 3, majd 2 napos (szerdai és pénteki) adventi böjt és a szombati hústól való tartózkodás még a múlt század. közepén is szokásban volt az idősebbek körében, csakúgy, mint a hajnali misék látogatása, amiket arany vagy angyali miseként, de rorátéként is ismerünk.

Mint oly sok karácsonyi elemet, ezt is megannyi pogány hiedelem kísérte. Ilyen például az az alföldi szokás, amelynek értelmében az eladósorban lévő lányok cukorkát szopogattak az angyali misére szólító harangszókor, hogy ezzel édesgessék magukhoz a leendő kérőiket.

Advent idejére esik a téli napforduló és több jeles nap is, amelyeknek népi hagyományköre kisebb-nagyobb mértékben vallásos elemeket is tartalmaz (András, Borbála, Miklós, Luca napja). Katolikus vidéken a gyermekek karácsonyi éneket, jókívánságokat kántálva járták a falut.

A szentcsalád-járás a 20. század elejéről származó katolikus szokás: a hívek minden nap más házhoz visznek egy a szent családot ábrázoló képet, majd imákat mondanak, és kisebb szertartásokat mutatnak be. A betlehemezés Jézus születésének, a Betlehemben történteknek megjelenítése, a karácsony előtti napok máig népszerű dramatikus játéka.

Adventi koszorú

Az adventi koszorú feltehetően olyan hiedelmek korából eredeztethető, amikor a körnek különleges erőt tulajdonítottak az emberek. A kör jelentette az örökkévalóságot, az el nem múló varázserőt is. A szalmából font koszorúkat különféle színekkel díszítették: már ekkor megjelent az azóta is karácsonyi színnek tartott piros, zöld, ezüst és arany.

Egy gyermekotthont vezető protestáns lelkész, Johann Heinrich Wichern volt az, aki a feledésbe merült szokást új formában elevenítette fel. Hatalmas, szekérkerék-alapra készült, fenyőgallyakkal díszített koszorúját 1838-ban megannyi gyertyával díszítette: minden hétköznapot egy-egy kisebbel, minden vasárnapot egy nagyobbal. A gyertyák száma idővel csökkenni, a szokás pedig terjedni kezdett: mára az egész keresztény világon megtalálható az ünnepi koszorú, amelyre felkúsztak az egyház színei is; dacára annak, hogy az adventi koszorú nem tekinthető liturgikus jelképnek.

A gyertyák színe katolikus körökben egy kivételével lila: a bűnbánat és a megtérés jelképe. A meggyújtás sorrendjében a harmadik gyertya rózsaszín, ami a küszöbön álló ünnep fölött érzett örömöt, valamint Mária anyai örömeit szimbolizálja. Az adventi koszorún mind a négy gyertya egyszerre ég az utolsó vasárnapon.

Adventi naptár

Az adventi naptár használatának szokása 1900 körül terjedt el. Az ötlet a hagyomány szerint egy német édesanyától származik, akinek kisfia, Gerhard már hetekkel az ünnep előtt türelmetlenkedett a várva várt karácsonyi ajándékok miatt. Az édesanya érdekes és meglepő játékot talált ki gyermeke számára: egy kemény papírlapot huszonnégy részre osztott, mindegyik részre rátűzött egy-egy darab csokoládét, majd megengedte, hogy a gyermek minden este megegyen egyet-egyet közülük. Ugye, hogy milyen találékonyak az anyukák? :)

Forrás: innen, innen, innen 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Hogy kerüljük el a karácsonyi túlevést?

Az ünnepi ételek és desszertek bősége sokunk számára kihívást jelent. Hogyan élvezhetjük ki az ünnepi asztal örömeit anélkül, hogy túlevésbe csúsznánk? Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó hasznos tippeket hozott nekünk, hogy meg tudjuk tartani a mértéket, miközben élvezhetjük is a finom falatokat.
Címlap Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

Édesítsünk természetesen, cukor nélkül

A fogyókúrázóknak vagy friss életmódváltóknak gyakran éppen a cukor és az édes ízek hiányoznak a legjobban. Az ünnepi időszak közeledtével mindannyian szeretnénk valami finomsággal megörvendeztetni szeretteinket, miközben egyre többen keresünk egészségesebb alternatívákat. Hogyan lehet édességeinket és desszertjeinket természetes módon, cukor nélkül elkészíteni anélkül, hogy kompromisszumot kötnénk az ízélmény terén? Ehhez hozott Nektek most tippeket Völgyesi Anett, funkcionális táplálkozási tanácsadó, sportedző.
Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

Aki kicsiben tervez, előbb-utóbb nagyban is fog: bakancslista a téli szünetre

A bakancslista is egy élettervezési módszer, kicsit játékosabban, de tervezésre ösztönöz. Jó módszer a gyerekek és magunk előre tervezésre szoktatására.
Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kiránduló helyek

Karácsonyi fényárban úszó csodaházak, avagy a legszebb karácsonyi kirándulóhelyek

Karácsony gondolatán, nincs az a fényár, amitől besokallnék, még ha az egész ország egy csillogó villogó nagy meseházzá öltözne, én azt is gyönyörűnek látnám. Lassan a porták ünnepi kivilágításba borulnak, ám vannak, akik igazán kiemelkedő módon öltöztetik fel házaikat, és turistalátványossággá növik ki magukat kicsik és nagyok örömére egyaránt.
Ugrás az oldal tetejére