Jelenlegi hely

„Átalakítás miatt zárva „ - A modern kamasz nevelése, avagy mit kell tudni a szülő-kamasz konfliktusról és annak kezeléséről?

Statisztikák szerint kb. 1,2 millió kamasz él ma Magyarországon, életkoruk 12-20 év között van. Ez azt jelenti, hogy kb. két millió szülőt érint az ő életük és problémájuk.

A kamaszkor a gyermeknevelés egyik legnehezebb kihívása, nem csoda, hogy ettől az időszaktól félnek a szülők a legjobban. Rengeteg a bizonytalanság, a kétely, pláne most a Covid idején, ami külön kihívás elé állította nemcsak a kamaszokat, hanem a szüleiket is. - Dezsőfi Beatrix írása.

Minden tinédzserkorú gyerek homlokára egy cetlit kellene ragasztani azzal, hogy átalakítás miatt zárva. Mert a kamaszok ilyenek, de a jó hír, hogy az átalakítás csak átmeneti állapot, ha jól kezeljük, jobb lesz a helyzet, mint előtte. Mi ebben a kihívás? Az, hogy félelmet nem ismerve kellene kamaszokat nevelni.

Nézzük először a kamaszkor lélektani sajátosságait: elszakadás, leválás, úton levés, az új keresése, majd a rátalálás öröme, a kamaszkor mindent átható dinamikus mozgása jellemzi. Erre még rátett egy lapáttal a digitális oktatás, a karantén, a modern kütyük használata, és úgy általában az internet. Hogyan? Izolálódtak, elmagányosodtak, többet ülnek a gép előtt és nem feltétlenül az online órán való aktív részvétel miatt.

Általában a következő szakaszok zajlanak le ebben az életszakaszban:

  • tizenkét éves kor körül testi-lelki változások, ami már maga megterheli a gyereket
  • a szüleivel szemben újfajta érzések alakulnak ki
  • tizennégy éves kor táján konokabbá és passzívabbá váló kamasz magában titkon megsiratja az elveszett biztonságot, a szülei melletti védettséget (alkohol, a dohányzás – esetleg a drog – és a feltétlen zenerajongás, kütyüzés és bulizás a menekülés módjai)

A testi változások szemmel láthatóak, viszont el sem tudjuk képzelni, hogy adott esetben ez mennyire megterheli a szervezetüket. Ilyenkor szoktak rengeteget aludni, például iskola után is, állandóan álmosak, fáradtak.

Higgyétek el, nem tehetnek róla!

A serdülő eltávolodása szüleitől épp azt jelzi gyakran, hogy erősen küzdenie kell irántuk érzett szeretetükkel, ami leválását nehezíti, patológiás esetben gátolja. Elkezdi kritizálni őket, megkérdőjelezi a szülők életét, döntéseit, normáját. Ekkor válik a szülő istenből gyarló emberré.

Az olykor rémisztőnek tűnő indulatok, érzelmi-hangulati hullámzások, viselkedés- és szokásváltozások, olykor önmaguk nagyzoló túlértékelése, majd önbizalomhiánya, környezetének, szüleinek deidealizálása, becsmérlése, új eszmékért, személyekért való felfokozott lelkesedése, aszketizmusa még ha sokszor oly ijesztőek is, a normál fejlődés egészséges velejárói, és sokszor épp ezek hiánya jelezhet problémát.

Ez az a kórkép, amivel a szülőknek meg kell valahogy küzdeni, illetve túlélni.

De mi van velünk, szülőkkel? Bennünk, körülöttünk mi zajlik?

Egyrészt mondhatnánk, hogy pont akkor jön ez az egész „kamaszodás”, amikor a szülő is több nehézséggel küzd. Ez a kb. 40-50-es korosztály, akik épp életközép válsággal küzdenek, ők az úgynevezett szendvics-generáció, akik eltartják a gyerekeiket, és közben saját idősödő szüleikről is kell gondoskodniuk, esetleg ápolniuk, ami jelentős teher a kétoldali kötelességek közé szorult generáció számára. Ezek mellett a Covid a szülőket is megviselte, hisz több szinten is érintettek lehetnek. Ez maga is elegendő probléma, erre jön még rá a kamaszokkal való küzdelem.

Hogyan kezeljük ezt a helyzetet, milyen megküzdési stratégiát tud javasolni egy mediátor?

  • Ha a túlélési tanácsokkal kezdem, akkor azt mondom, hogy ez egy átmeneti időszak, ez a periódus döntő fontosságú gyermekeink személyiségfejlődése szempontjából.
  • Új szerepkör vár a lányos anyukákra (komoly elbeszélgetésekre van szükség, a szexualitásról, a nőiességről, a tartásról). Ugyanez a helyzet az apákkal és fiaikkal is.
  • Fogalmazzuk meg saját erkölcsi értékrendünket.
  • Jelöljük ki azt  határt, amit a kiskamasz hangerőben és durva hangnemben nem léphet át.
  •  Ugyanezt tegyük egyéb élethelyzetekben is. Ha nincsenek határok, normák, a kamasz elveszettnek érzi magát, persze ennek épp az ellenkezőjét állítja, mutatja.

Nézzünk utána azoknak a témáknak, amikről beszélgetni akarunk vele. A legfontosabb, hogy beszélgessünk, és ha nem áll szóba velünk, próbálkozzunk újra és újra. Keressük azokat az alkalmakat, amikor fel lehet hozni a nehezebb témákat. Az egyik legfontosabb a megfelelő kommunikáció. Fontos a bevezető témák megtalálása, amivel eljutunk a komolyabbak felé. Például, ne azzal kezdjük a vacsorát, hogy a rossz jegyeiről beszélünk.

Kitől kérjünk segítséget, ha nem megy?

Ha nem megy, akkor javaslom mediátor segítségét kérni. Miért is hatékony ez az alternatív konfliktuskezelési forma?

A szó – mediare – eredeti jelentése: középen állni, egyeztetni, közbenjárni, közvetíteni, békéltetni.  A mediáció – a közvetítés – egy olyan sajátos konfliktuskezelő, vitarendező folyamat, melynek célja, hogy a vitában érdekelt felek kölcsönös megegyezése alapján, a vitában nem érintett, pártatlan személy, a közvetítő – mediátor – bevonása mellett a felek közötti vita rendezésének megoldását tartalmazó, lehetőség szerint írásbeli megállapodás jöjjön létre.

Hogy néz ki ez a gyakorlatban?

Fontos megjegyezni, hogy csakis önkéntes alapon működik, de tapasztalatom szerint szívesebben jönnek el a kamaszok egy mediátorhoz, coachhoz, mint pszichológushoz. Persze vannak olyan esetek, amikor pszichológus segítsége kell - pl. bármiféle függőség esetén, viszont ha csak konfliktusról van szó, akkor a mediáció nagyon hatékony. Miért? Mert a mediáció alapfeltétele az egyenrangú partneri viszony, itt szülő- gyerek egyenrangú félként találkozik, nem alá-fölé rendelési viszonyban van, mint otthon.

A vitás kérdések megvitatásában, abban, hogy ne legyen veszekedés, indulatos viselkedés a mediátor segít azzal, hogy középen áll, egyik fél pártját sem fogja. Nincs személyeskedés, a konfliktusra koncentrál és egy olyan megoldást próbál a résztvevőkkel kialakítani, amit mindkét fél win-win helyzetként értékel. A leggyakoribb konfliktusok, amelyeket mediációval sikeresen lehet rendezni, például a házimunkában való részvétel, a bulizás, buliba menés, alkoholfogyasztás, internethasználat, zsebpénz kérdése. Ezekben a folyamatokban nem a kamasz megnevelése vagy megváltoztatása a cél, hanem egy olyan kompromisszum kidolgozása, amit mindkét fél el tud fogadni.

Ehhez kell a szakember tudása, melyben lehetővé teszi a feleknek, hogy nyugodt körülmények között megfogalmazzák a szükségleteiket, az érzéseiket a konfliktussal és egymással kapcsolatosan, erőforrásokat, megküzdési stratégiákat gyűjteni. A megállapodást mindig írásos szerződés formájában erősítjük meg, amit mindkét fél aláír. Ezzel vállalnak felelősséget a döntésükért és vállalásaikért.

A szülő lélektani jellemzője, hogy büszke érzéseket él át gyermekével kapcsolatosan, óráról órára változva, ám ugyanakkor függ, és ki van szolgáltatva kamasz gyermeke viharosan változó lelki világának, s sokszor csak sötétben tapogatózik, mikor keresi a gyermeke felé vezető utat. Ebben segít a mediátor és egy szülő-kamasz mediáció, konfliktuskezelés.

 

Dezsőfi Beatrix
mediátor, life coach, tanulás coach, angoltanár

Célom segíteni azokon, legyen felnőtt, gyerek, (házas)pár vagy a család bármely tagja, akik elakadtak, bajban vannak, kiutat keresnek valamilyen konfliktusból vagy problémából. A coaching és a mediáció ebben segíthet.
Facebook: English and Coaching  és  Dezsőfi Beatrix life coach, párkapcsolati és családi mediátor

 

 

 

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

3 laktató leves akár 30 perc alatt?

3 laktató leves akár 30 perc alatt?

Több kardinális problémával szembesülhet napi szinten egy anyuka, ha a "mit együnk ma?" téma kerül szóba. Az első a „gyorsan valami meleget, laktatót” kérdése. A másik inkább a tálaláskor merül fel: a „már megint ez van? Tegnap is ezt ettük!” – felháborodott gyermekhangon szinkronizálva. Erre a két kérdéskörre alakult ki nálunk ez a „3az1ben” megoldás.
A legrövidebb éjszaka - Szent Iván-éj

A legrövidebb éjszaka – Szent Iván-éj

Idén június 21-én lesz az év leghosszabb napja, vagyis a legrövidebb éjszakája, melyet a hagyomány szerint Szent Iván-éjnek neveznek. A nyári napforduló ünnepe a kereszténységet megelőző korokból ered. A világ minden táján örömtüzeket gyújtanak, ami mutatja a fény és a világosság győzelmét a sötétség és a halál felett, ekkor kezdődik a csillagászati nyár is. A szerelem, szenvedély, a termékenység, örök megújulás és a megtisztulás varázslatos éjszakája is ez.
Epret a sütibe, salátába!

Epret a sütibe, salátába!

Az eperszezon kellős közepén kihagyhatatlan lehetőség kipróbálni egy-egy új epres sütireceptet vagy különleges salátát a friss gyümölcsből. Mi kipróbáltuk, és gyorsan fotóztunk, mert kicsi a család de nagy az étvágyuk!
A napfény ereje

Zöldnek lenni trendi! Még nem készültem fel!

Nem tudom, Ti hogy vagytok vele, de az én vállamra villámcsapásként zúdult rá a szünidő kezdete. Igen, minden dátum be volt jegyezve a határidőnaplómba, és a nyáriszünet komplett terve is készen állt- mégis hatalmas kérdőjelekkel mentem a fiaimért az utolsó tanítási napon. 
Ugrás az oldal tetejére